Nézd minden oldalról!

Ezt a kis novellát a Pennát a kézbe! blog egyik gyakorlófeladatára írtam, és nyertem is vele. Semmi extra, rövid egyszerű történet. ( Alulra bemásolom a feladat szövegét.)

Baromi hideg volt ma, ami valahogy mindig meghozta a lófráló emberek kedvét, hogy beüljenek egy kávéra. Mivel az átlagosnál jóval többen voltak, ezért Mike felhívott, hogy én is jöjjek be. Ketten vezettük ezt a helyet, de ma ő volt beosztva. Ha muszáj volt én is beállhattam pincérnek, ami a kezdetekben marha nagy előny volt, amikor még nem volt pénzük felvenni senkit. Mára már egész szép kis bevételt termelt a hely, és pont azon gondolkoztunk, hogy talán nyitnunk kéne még egyet a Centrál Park másik oldalán is. A munkának köszönhetően pedig kevesebb időm volt azon gondolkozni, hogy miért is ébredtem reggel egyedül, Jud nélkül. Mike végül is szívességet tett nekem. A kapcsolatunk nem alakult túl fényesen, és néha úgy éreztem a problémáinkat csak én akarom megoldani. Judon egyre többször éreztem azt, hogy már fél lábbal kint van ebből az egészből, ami ellen muszáj lesz tennem valamit, mert én nem bírom nélküle. Még én is tudtam magamról, hogy szánalmasan belé vagyok zúgva.
- Josh, telefon! – kiabált ki Mike a pult mögül. Rámosolyogtam a vendégre és kényszeredetten megvártam, amíg az öregasszony kiválasztotta, hogy milyen teát akar inni. Amit kibökte, már vágtam is át az asztalok között, mert reméltem, hogy Jud lesz az, és valami elfogadható magyarázatot ad.
- Halo? - szóltam bele a telefonba. Kérlek! Kérlek! Kérlek!
- Josh. - Köszönöm! - Beszélnünk kell.
- Tudom, de ma dolgozom - mondtam neki. Úgy éreztem, hogy végre talán minden jó lesz megint, pont mint amikor összejöttünk, még az egyetemen. Jud a gyönyörű szőke hajával, és azzal az eszméletlen alakjával képes volt minden pasit lehozni az életről, de nem csak ennyi volt. Jud okos, piszok okos is emellett, igazából nem is értem, hogy mit eszik rajtam. Nem, amikor lett volna lehetősége Mike-ra is. Mike-ra aki ugyan úgy hajtott rá az egyetemen, és akivel majdnem egy évig nem beszéltünk Jud miatt. Mike-ra, aki magasabb volt nálam, kigyúrtabb, és bárkit megkaphatott, neki mégis Jud kellett. Felnéztem, de Mikey, már visszament az irodánkba.
- Bemegyek - jelentette ki. - Húsz perc és ott vagyok.
Aha, húsz perc, háromnegyed órája vártam Judot, miközben folyamatosan robotoltam, de semmi másra nem tudtam figyelni, csak arra a rohadt faliórára.

Miután Jud reggel lelépett megint jött a bűntudat. Bűntudat, ami sosem elég ahhoz, hogy leálljak, túlságosan szeretem. Azt ígérte ma végre elmondja Josh-nak, hogy velem van, hogy engem szeret, és szakít vele. Nem hittem neki, mindig ezt mondja, már lassan két éve. Szisztematikusan kihasznál, de nem tudtam neki ellenállni. Judnak lehetetlen. Amikor belép valahová minden szem rászegeződik és ő ezzel tisztában is van, tudja, hogy milyen hatással van az emberekre. Mi több, ki is használja, rajtam és Josh-on is. Beletemettem a fejem a kezeimbe, majd felálltam és előre mentem, hogy megnézzem, hogy áll a bolt. Josh és Katlynn megállás nélkül robotoltak, ezért vettem fel én a telefont. Jud volt az és Josh-t kereste. Nem tudtam elnyomni az érzést, hogy talán ma. Talán ma este már hivatalosan is együtt lehetünk. Átadtam a telefont Josh-nak és inkább visszamentem az irodába. Nem tudtam a szemébe nézni. Gyűlöltem magam és Judot is azért, amit Josh-sal csináltunk. A baj az volt, hogy Judyt túlzottan szerettem ahhoz, hogy leálljak. Nem ment, nem tudtam, képtelen voltam rá. Berúgtam magam után az ajtót, és nekidőltem a falnak. Egy utolsó ocsmány patkány vagy, Mike Flitzz! Egy seggfej!

Láttam Judot megérkezni, belépett és rögtön keresett a szemével valakit. Nem lehettem benne biztos sohasem, hogy kit. Josh rögtön lerakta a tálcáját és a hármas felé bökött, hogy vegyem át tőle. Elindultam az asztal felé, és út közben felvettem még egy rendelést a hetestől is. Én is hibásnak éreztem magam, mert sosem tudtam elmondani neki, amit láttam, nem voltam képes rá, hogy megbántsam Josh-t. Mindig olyan aranyos volt hozzám, ráadásul belenézve, azokba a kék szemekbe, az ember nem tudja magát rávenni, hogy kiábrándítsa. Mike-kal viszont már nem bírtam ilyen kedves lenni, ha hozzám szólt megcsináltam mindent - a főnököm -, de  arról mindig gondoskodtam, hogy tudja, nem felejtettem el. Mégsem tudtam ennél többet tenni. Amikor először rajta kaptam őt Josh Judával, nem is tudtam mit csináljak. Aztán Mike félrehívott, és azt mondta ez bonyolult, és majd ők megoldják, én csak ne szóljak bele. Én pedig egyszerűen csak befogtam a szám. Néztem, ahogy Jud a magassarkú csizmájában az öltöző felé húzza Josh-t és irígy voltam rá. Vékony, a haja gyönyörű, nagy zöld szemei vannak, és olyan mellei, hogy egyenként elbújhatnék mögöttük. Mégsem ezért voltam féltékeny, hanem azért, mert két ilyen pasi is odáig volt érte, Josh az ártatlan, aki nincs is tisztában vele, milyen dögös, és Mike a tipikus pasi, olyan kiállással, hogy elég rád néznie és máris lecsúszik a bugyid. Reméltem, hogy hamarosan vége lesz ennek az egésznek, különben muszáj lesz felmondanom, vagy elmondanom.

Késésben voltam, de nem zavart túlzottan, ki kellett találnom, hogy mit mondok Josh-nak, miért nem aludtam otthon, már ha eljutunk idáig. Úgy indultam el otthonról, hogy ma lezárom ezt az egész hisztériát. Egyszerűen nem ér meg ennyi stresszt. Folyton azon aggódom, hogy meddig bírja még Mike, mielőtt kipakolna, vagy az idegesítő kis pincérlány, vagy mikor nyit be Josh pont rosszkor. Taxiba szálltam és elvitettem magam a kávézóba. Csak én lehettem ekkora szerencsétlen. Szerettem valamennyire mindkettőjüket. Komolyan. Mindkettőben volt valami, ami a másikban nem, és ami nélkül nem tudtam volna meglenni. Josh-sal el tudtam képzelni a jövőmet, ház,kölykök, satöbbi. Viszont ott volt a szex, ami Mike-kal valami mesés. Beléptem az üzletbe és kigomboltam a kabátom, mire felnéztem, Josh már észre is vett. Megindult felém, és mikor elém ért lehajolt, hogy adjon egy csókot. Hagytam neki, aztán viszont megragadtam a kezét és az irodába akartam vinni, de láttam az ablakon keresztül, hogy van bent valaki, és az a valaki csakis Mike lehet, ezért az öltözőbe vittem inkább. Mikor becsuktam magunk után az ajtót mosolyodott. Ettől még nehezebb volt az egész. Nem tudtam, hogyan is kezdjek bele. Leülni sem bírtam, csak álltam és a kabátom zsebében játszottam a jegygyűrűmmel. Nem figyeltem Joshra, pedig hablatyolni kezdett valamit. Éreztem, hogy könnybe lábad a szemem, és végül egyszerűen csak kirántottam a zsebemből a gyűrűt és a kezébe nyomtam. Megdöbbent, tudtam, hogy nem erre számított, de nem tudtam tovább játszani.
- Vége Josh. Sajnálom - mondtam neki, és még egyszer belenéztem a kék szemeibe. Semmit nem értett, látszott rajta, de az is, hogy elfogadja. Már egy ideje neki is feltűnt, hogy már semmi nem olyan, mint volt. Láttam az arcán, mindennap. És egyre nehezebb volt előtte titkolózni. Muszáj volt megszabadulnom tőle. Önző módon nem mondtam el neki a megcsalást, csak megfordultam és kimentem. Mike közvetlenül az ajtó előtt állt, és amikor kijöttem meg akart csókolni, de nem hagytam neki. Gyorsan megváltozott az arckifejezése.
- Nem tetted meg, mi? - kérdezte gúnyosan, és a falnak támaszkodott.
- De, megtettem - mondtam neki. Zavaros lett a tekintete, mire lábujjhegyre álltam és megcsókoltam. Rögtön válaszolt, de amikor beindult volna, eltoltam magamtól. - De veled is vége, Mike.
Nem hagytam neki időt arra, hogy átgondolja, amit mondtam, csak egyszerűen elmentem mellette és felgyorsított léptekkel kivonultam a kávézóból. Katlynn megbámult, de még ő is tudta, hogy bármelyik szar napomon jobban nézek ki mint ő, ezért csak rávigyorogtam és kiléptem a hóesésbe. Mindkettőjüket szerettem, de magamat sokkal jobban. Tudtam, hogy Mike életem végéig gyűlöli fog, és azt is, hogy Josh sosem jut majd túl rajtam, de nem érdekelt. Én továbblépek.

Szituáció: Egy nő sietve lép be egy étterembe, ahol a szerelme már várakozik rá. 
a., Írd le a nő külsejét, jellemét a szerelme szemszögéből, annak érzéseivel és gondolataival körülírva!b., Írd le a nő külsejét, jellemét, valaki olyan szemszögéből, aki gyűlöli őt!c., Mutasd be a semleges pincér szemszöge által is a látottakat, az érzéseivel és gondolataival alátámasztva!d., Végül, a nő szemszögével is egészítsd ki az eddig írtakat!